Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Húsvét eredete, vallás, a Húsvét ünnepe, hagyományok képes leírás - Húsvétra ajándék, húsvét.tlap.hu
részletek »

Húsvét eredete, vallás, a Húsvét ünnepe, hagyományok - Húsvétra ajándék, húsvét.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: husvetraajandek-husvet.tlap.hu » Húsvét eredete, vallás, a Húsvét ünnepe, hagyományok
Keresés
Találatok száma - 8 db
40 nap várakozás, kiengesztelődés, a Nagyböjtről, megtisztulás

40 nap várakozás, kiengesztelődés, a Nagyböjtről, megtisztulás

40 nap várakozás, kiengesztelődés, Nagyböjt- A megtisztulás időszaka: A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Idén ez a nap február 17-e volt. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus. A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helynek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik. Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a porból lettünk, porrá leszünk folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők ...

A Húsvét eredete, hagyományok. A húsvét szó eredete ...

A Húsvét eredete, hagyományok. A húsvét szó eredete ...

Húsvét 2010, hagyományok - Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van ... Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst, zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek, általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának napja. A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt tojással és tormával, de e nap étele a bárány is. Húsvét hétfő a locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

A Húsvétról minél többet

A Húsvétról minél többet

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A név eredete Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés. Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe ...

Húsvétra ajándék, húsvét magazin hírek
Varrjunk saját készítésű dísztojásokat a húsvéti asztalra, vagy lepjük meg vele kedves ismerőseinket, barátainkat
Varrjunk saját készítésű... Ez a textil tojás lehet a húsvéti dekoráció része. Tehetünk az asztalra egy tálba, de lehet masnit varrni a tetejére egy akasztóval, és máris felakaszthatjuk. Nekem viszont a rejtett zsebes verziója a kedvencem. A locsolóknak lehet adni, és beletenni szokásoknak megfelelően pénzt, csokit, esetleg egy kisméretű kedves fotót. Szükséges anyagok eszközök húsvéti...
Kaszinó tojás, egy jó ötlet mire lehet felhasználni a megmaradt piros tojásokat
Kaszinó tojás, egy jó ötlet mire lehet... Hozzávalók 20 db-hoz: 10 tojás, 1 nagy tejföl, ízlés szerint mustár, ízlés...
Húsvéti játékok akár az egész családnak, vagy akár nagyobb baráti körnek
Húsvéti játékok akár az egész... Húsvétkor többek között az a jó, hogy már elég kellemes idő van ahhoz, hogy a...
A kereszténység második (mozgó ünnep) legnagyobb ünnepe

A kereszténység második (mozgó ünnep) legnagyobb ünnepe

A kereszténység második legnagyobb ünnepe úgynevezett mozgó ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepeljük. Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. Jézus feltámadását mindenhol megünneplik a keresztények, a történet szerint nagypénteken keresztre feszítették a Megváltót, családja zsidó szokás szerint eltemette egy barlangban, amelyet az Olajfák hegyén a domboldalba ástak. A sír bejáratát a hagyomány szerint nehéz kővel zárták le. Lévén másnap szombat volt, a tízparancsolat szerint a pihenés napja következett. Jézus családja és tanítványai vasárnap tértek vissza a sírhoz, és meglepődve látták: üres a sír. Egy angyal állt ott, és ő mondta: Jézus feltámadt. A Biblia szerint Jézust a zsidó pészah első napján tartóztatták le. Az utolsó vacsorán Jézus és a tanítványai a pészah előestéjén szokásos széderestet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort. Sok nyelven ma is így nevezik a húsvétot: Paste (román), Pöske (norvég), Paszcha (görög, orosz), Páscoa (portugál), Pascua (spanyol), Pasqua (olasz), Paque (francia) ... Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének nevéből ered a húsvét elnevezése: Oster (német), Easter (angol) ...

Idén Húsvétkor már szabad táncolni

Idén Húsvétkor már szabad táncolni

Idén Húsvétkor már szabad táncolni. Majd' hatszáz évig ugyanis tilos volt a svájci Luzernben, és most is csak egy szavazaton múlt, hogy a kanton tanácsa feloldotta az 1428 óta érvényben lévő tánctilalmat, amely nagypéntekre, húsvét vasárnapjára, pünkösdvasárnapra, karácsonyra és hamvazószerdára vonatkozott. A győzelem a liberális zöldeké, akik szerint mégsem ildomos, hogy az állam ilyen kérdésekben is beavatkozzon az emberek életébe, míg a populista jobboldal és a centrum azzal érvelt, hogy ennek a hat ünnepnapnak ebben az értelemben is 'pihenőnapnak' kellene maradnia ...

Hirdetés
Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban

Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban

A Húsvét az egyik legnagyobb ünnep. A húsvét története - A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!" Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach ...

Jézus halála nagypéntekre esett

Jézus halála nagypéntekre esett

Húsvétkor Jézus feltámadásáról és mennybe meneteléről emlékeznek meg a keresztény egyházak. Cikkünkben a Megváltó utolsó napjának misztikus történéseit idézzük fel. Vállalását teljesítenie kellett - Megható és nagyon emberi az a pillanat, amilyennek a vívódó és már-már elgyengülő Jézust láthatjuk a Getsemáne-kertben. 'Atyám, ha lehetséges, távozzék tőlem e keserű pohár!' - kéri először, de belátja, hogy amit vállalt, teljesítenie kell, és már nincs visszaút. Még a tanítványai segítségét is kéri, mert a 'lélek kész, de a test erőtlen'. A későbbiekben már nem is lesz ilyen megindítóan emberi pillanata, innentől inkább a mártírt láthatjuk. Csak az utolsó pillanatban, a keresztfán szólal meg ismét a szenvedő ember: 'Uram, miért hagytál el engem?' - de ki ne esne kétségbe hasonló helyzetben? Megváltotta bűneinket - Az egész Jézus-történetben a feltámadás a legmegfoghatatlanabb, és sokan valami tetszhalott állapottal próbálják azt magyarázni. Ám aki a keleti tanításokban jártas, másra gondol. Sokan képesek haláluk után testükkel furcsa dolgokat művelni. Van, akié romlatlan marad, másoké pedig nyomtalanul eltűnik. Ezek az emberek még életük folyamán olyannyira átszellemültek, hogy voltaképp testük is úgynevezett finomanyaggá, szemmel láthatatlanná vált. Az anyagi testet csak azért viselték, hogy a külvilágban lássák, hallják őket. Jézus nyilvánvalóan rendelkezett ezzel ...

Tananyag lesz a busójárás, Mohács

Tananyag lesz a busójárás, Mohács

Tananyag lesz a busójárás Mohács oktatási intézményeiben szeptembertől. Szekó József, a Duna-parti város (Mohács) polgármestere vasárnap, a busójárás főbb programjainak napján tartott sajtótájékoztatón elmondta: a tavaly az emberiség szellemi kulturális örökségeinek sorába emelt népszokással kapcsolatos ismeretek oktatását a helyi iskolák vetették fel, s mivel a szakminisztérium nem kifogásolta, az önkormányzat támogatta a kezdeményezést. A politikus reményét fejezte ki, hogy a fiatalok éppolyan szívesen tanulnak majd a városukban évente megrendezett télűző, tavaszköszöntő népszokásról, mint amilyen szívesen öltöznek be busónak. Megjegyezte: idén harminc egyesület félezer maskarása gondoskodik a busójárásra érkező látogatókról, akiknek száma a főbb programokon becslések szerint az 50 ezret is elérheti. Szekó József utalt arra, az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezetének illetékes bizottsága tavaly szeptember 30-án vette fel a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségei közé. A ma mintegy 170 értéket tartalmazó lista elkészítését az UNESCO kezdeményezésére 2003-ban létrejött nemzetközi egyezmény tette lehetővé, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez ...

Tuti menü