Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Pészach (Pészah) a zsidó húsvét, receptek, zsinagógák képes leírás - Húsvétra ajándék, húsvét.tlap.hu
részletek »

Pészach (Pészah) a zsidó húsvét, receptek, zsinagógák - Húsvétra ajándék, húsvét.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: husvetraajandek-husvet.tlap.hu » Pészach (Pészah) a zsidó húsvét, receptek, zsinagógák
Keresés
Találatok száma - 10 db
 Pészah - zsidó húsvét, az elkerülés és kivonulás ünnepe ...

Pészah - zsidó húsvét, az elkerülés és kivonulás ünnepe ...

Az elkerülés és kivonulás ünnepe - Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.? Mózes II. könyve 12. fejezet 26-27. (Károli Gáspár fordítása) Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki . A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek. A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagy ünnepen. A kovásztalan kenyerek ünnepe. A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot ...

Békéscsabai zsinagóga - 2004

Békéscsabai zsinagóga - 2004

A békéscsabai zsinagóga a mai Magyarország területén található legfiatalabb zsidó egyházi épület. 2004-ben építették és 2008-ban szentelték fel. 1945 óta a legnagyobb ilyen jellegű új épület Kelet-Európában. Története - Békéscsabán a 19. században jelentek meg a zsidók, és hamarosan már imaházat is építettek maguknak. Hasonlóan a magyarországi irányzathoz, itt is megjelent az ortodox mellett a neológ irányzat, ami nagyobb közösséget is számlált már az első világháború előtt. Így két zsinagóga is működött ekkor a városban, mindkettő a belváros szívében, a Luther utcán állt, egymással közvetlenül szemben. Mivel a második világháború után az eredetileg nagyszámú békéscsabai zsidó közösség megfogyatkozott a deportálások és elvándorlás következtében, csak pár százan maradtak meg. Ezért egy kis épületben folytak az istentiszteletek, az eredeti zsinagógákat az 1960-as években eladta a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége. Az ortodox zsinagóga ma is gyakorlatilag változatlan formában áll, raktár és üzlethelyiség üzemel benne. A neológ épületet félig lebontották, másik részét beépítették és jellegtelen, szocreál stílusban bútoráruházat alakítottak ki benne, ami ma is funkcionál. Viszont az igény mindig is megvolt a csabai zsidókban, hogy újra legyen egy saját zsinagógájuk, de erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A régi, Knézich Károly utcán lévő épület akadályában ...

Céklaleves Pészáchra (Pészah)

Céklaleves Pészáchra (Pészah)

Parve - semleges - étel, Pészáhra levesek, Ünnepi étkek - Hozzávalók: 1 kg cékla, 1 csésze só, 8-10 liter víz, só, bors, 2-3 tojás, 2 kisebb főtt burgonya. Két héttel az ünnep előtt előveszünk egy peszahi fazekat, belerakjuk a kockára vágott céklát, a sót, felöntjük a vízzel, és meleg helyen savanyítjuk. Használatkor leszűrünk néhány liter levet, sóval, borssal felfőzzük. A levesestálba néhány nyers tojást teszünk, villával felverjük, és a levest folytonos keverés mellett ráöntjük. Főtt burgonyával tálaljuk. Jó étvágyat! ...

Húsvétra ajándék, húsvét magazin hírek
Varrjunk saját készítésű dísztojásokat a húsvéti asztalra, vagy lepjük meg vele kedves ismerőseinket, barátainkat
Varrjunk saját készítésű... Ez a textil tojás lehet a húsvéti dekoráció része. Tehetünk az asztalra egy tálba, de lehet masnit varrni a tetejére egy akasztóval, és máris felakaszthatjuk. Nekem viszont a rejtett zsebes verziója a kedvencem. A locsolóknak lehet adni, és beletenni szokásoknak megfelelően pénzt, csokit, esetleg egy kisméretű kedves fotót. Szükséges anyagok eszközök húsvéti...
Kaszinó tojás, egy jó ötlet mire lehet felhasználni a megmaradt piros tojásokat
Kaszinó tojás, egy jó ötlet mire lehet... Hozzávalók 20 db-hoz: 10 tojás, 1 nagy tejföl, ízlés szerint mustár, ízlés...
Húsvéti játékok akár az egész családnak, vagy akár nagyobb baráti körnek
Húsvéti játékok akár az egész... Húsvétkor többek között az a jó, hogy már elég kellemes idő van ahhoz, hogy a...
Dohány utcai zsinagóga - 1859

Dohány utcai zsinagóga - 1859

A Dohány utcai zsinagóga vagy Nagy Zsinagóga a neológ zsidóság nagy zsinagógája Budapesten, a Dohány utcában. Európa legnagyobb zsinagógája. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat még mindig őrzik. A zsinagóga rendszeresen helyszíne a Zsidó Nyári Fesztiválnak. A zsinagóga - Ludwig Förster tervezte neo-mór stílusban az épületet, míg Feszl Frigyes - a Vigadó építésze - tervezte a templom belső szentélyét. A belső tér 1200 m², tornyainak magassága 44 méter. Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő foglalhat helyet: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A főhajó 12 méter fesztávolságú, öntöttvas áthidalással épült.A zsinagóga eredetileg házak közé épült, melyek egyikében született Herzl Tivadar író és újságíró, a cionista mozgalom alapítója. Hősök Temploma - 1931-ben épült az árkádsor és a ma a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 250 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma. Zsidó múzeum - A zsinagógával összeépült múzeum egy kiállításnak ad helyet. Az állandó kiállítás első része a zsidó vallás kegytárgyait, a vallásos életforma használati eszközeit mutatja be, az ünnepek rendjének megfelelően. Az állandó kiállítás második része az 1938-1945, tehát a zsidótörvények, a Holokauszt s a háború vége ...

Izrael a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekszik

Izrael a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekszik

Izrael a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország. Izrael államot 1948. május 14-én alapították. A történelmi Palesztina területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik többnyire a második világháború után vándoroltak ide. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják. Északon Libanonnal, keleten Jordániával, Szíriával, délnyugaton Egyiptommal határos. Délen Eilat kikötőjénél az Akabai-öbölnél keskeny kijárata van a Vörös-tengerhez. Az ország túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből - mészkőből és márgából - felépült, törésekkel feldarabolt 800-1000 m magas röghegység. Legmagasabb része északon Galilea (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt bazalttakarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött Jizreel-síkság választja el a Szamaria rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik. Az ország déli részét a Negev félsivatag területén idős gránitból és homokkőből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidéke foglalja el. A völgyekben a krétakori kőzetek alól triászkori gipsz és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai homokkő bukkan elő. A Negev északi peremének kisebb medencéit lösz borítja, máshol kő- és kavicssivatagok, helyenként homoksivatagok alakultak ki. Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a Földközi-tenger homokdűnékkel szegélyezett 10-25 km széles parti síkságára ...

Hirdetés
Mádi zsinagóga - 1795-ben épűlt

Mádi zsinagóga - 1795-ben épűlt

A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. A zsinagóga - A barokk stílusú zsinagóga mellett a településen híres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuthot támogatták. Az első világháború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén. 1940-44 között a zsidókat deportálták, munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze 40-en tértek vissza ám 1950-56 között ők is elhagyták a községet. A zsinagóga ettől kezdve folyamatosan pusztult, bár több terv is született a hasznosítására, ezek végül nem valósultak meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a 2002-2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját. Mád zsidó hitközségének története- Mád település a Tokaj-hegyaljai borvidéken található, Szerencstől 10 km-re. A terület már az őskortól lakott volt, erre utalnak a Nemzeti Múzeumban őrzött bronzkori edénymaradványok is. Maga a település a 13. században már létezett, tehát több mint 700 éves múltra tekint vissza.A zsidók a 17. század elején érkeztek Hegyaljára és azonnal bekapcsolódtak a szőlő- és borkereskedelembe. Ebből a korból származik Joel Szirkisz, a világhírű krakkói rabbi levele, amelyben beszámol kóser bor termeléséről a Mád mellett ...

Pécsi zsinagóga - 1868-1869

Pécsi zsinagóga - 1868-1869

Pécsi zsinagóga 1868-1869-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. Előzmények - Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét másnapján Radonay Miklós püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni, s e fogadalmukat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, Gróf Széchényi Ferenc Pécs királyi biztosa mindent megtett a rendelet érvényesülése érdekében. 1843-ban imaházat rendezett be a zsidóság a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában építettek zsinagógát. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a pécsi zsidókra. Új zsinagóga építése - A 19. század második felében, főleg a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indult, önbizalmat és reményt adott az izraelita vallás egyenjogúsításáról szóló 1867:XVII. tc. megjelenése, remény volt a megkapaszkodásra, a letelepedésre, a beilleszkedésre és saját intézményrendszer kiépítésére (templom, iskola, temető). Új, nagy zsinagóga építésébe fogott a pécsi hitközség is, mint a szegedi, a miskolci vagy a szentesi hitközségek, s további bármely erősebb vagy akár kisebb hitközség a monarchia területén ...

Pészach a zsidó húsvét - 1. rész

Pészach a zsidó húsvét - 1. rész

Április 7 szombat Pészah előestélye, az első széder este - Április 8 vasárnap Pészah első napja, a második széder este - Április 9 hétfő Pészah második napja -Április 10 kedd félünnep - Április 11 szerda félünne - Április 12 csütörtök félünnep - Április 13 péntek félünnep - Április 14 szombat Pészah hetedik napja, Vöröstengeri dalt olvasása - Április 15 vasárnap Pészah nyolcadik napja, emlékezés az elhunytakra. Pészach a zsidó húsvét Pészah = elkerülés, mert elkerülte az Örökkévaló Izrael fiainak házát, amikor azt megjelölték a bárány vérével az elsőszülöttek halála idején. A kivonulás tiszteletére nemzedékről nemzedékre megünnepeljük a kovásztalan kenyér ünnepét. Olyan gyorsan vonultak ki őseink Egyiptomból, hogy a kovász meg sem kelt. Vállukra vették és a nap szárította meg. Őseink bárányt áldoztak és elbeszélték a kivonulás csodálatos történetét. Ennek emlékére mi két estén szédert tartunk, mikoris speciális imakönyvből, a Hágádából, olvassuk fel bölcseink összeállítását, költeményeit és dicshimnuszokat a jeles nap alkalmából. Ilyenkor négy pohár bort iszunk, jelképes ételeket eszünk. A gyermek négy kérdést tesz fel, arra vonatkozólag hogy miben különbözik ez az este az év többi estjétől: máskor ehetünk kovászosat és kovásztalan, ma csak kovásztalant? máskor nem kell mártanunk, ma kétszer is mártunk? máskor ehetünk minden zöldséget, ma csak keserűt? ...

Pészach a zsidó húsvét - 2. rész

Pészach a zsidó húsvét - 2. rész

Kommentár - Részlet Menáchem Meron: Az élő Biblia című könyvéből - Az Egyiptomi kivonulás hatása a zsidó eszmevilágra. Nincs még egy olyan ünnep, amelynek történelmi háttere, tanítási szertartásai olyan hatással lennének népünk eszmevilágára, mint a pészach. Legtöbb nép a maga születését hősi korszakba helyezi, melyben dicsőséggel övezett hősök vetették meg létiek alapját. A Tóra törvényeinek nagy része az egyiptomi szolgaságot hozza fel indokul a parancsolatok megtartására. "Zécher Jiciát Micrájim" - az egyiptomi kivonulás emlékére való hivatkozás állandóan visszatérő mondat a Bibliában. "Én vagyok a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból, a szolgaság házából" - így kezdődik a Tízparancsolat. Izráel Istene megsegítette a gyengét az erőssel szemben. Hetenként említjük a péntek esti kidusban az Egyiptomból való szabadulást. Három zarándok ünnepünk lett szentelve a történelmi emléknek (a mezőgazdasági háttér mellett.) Közülük Pészach maga a kivonulás, a megváltás, a szabadság ünnepe. Bár már több mint 50 éve van országunk, létezik Izrael állama, még ma is népünk kétharmad része a szétszórattatásban él (kb. 10 millió). A gáluti zsidók túlnyomó többsége együtt érez Izrael államával. De hogy azonosítsa magát népünk történelmével, kultúrájával, ahhoz egy évente egyszer megtartott népi-vallási szertartás ad kifejezési lehetőséget. Ez a Széder-este. A Széder-este hitet tesz ...

Hirdetés
Segíts két rászorulón - Héber purim, a zsidó vallás vidám ünnepe

Segíts két rászorulón - Héber purim, a zsidó vallás vidám ünnepe

Segíts két rászorulón - A héber purim. A Húsvéthoz közeli időben zajlik a Purim, a zsidó vallás legvidámabb háromnapos ünnepe. Fél évszázaddal régebbről eredeztethető, mint a keresztény világban található, ünnepelt Feltámadás. A héber purim: szóban "Isten keze" rejlik, és Purimot tartva a zsidóság a megmenekülését ünnepli, mert a kiírtás bizony már az időszámítás előtti ötödik században is fenyegette Isten kiválasztott népét, ekkor éppen azokat, aki a perzsa birodalomban éltek. Szerencséjükre az uralkodó ellen készülő merényletet a király második felesége (Eszter) és annak apja (Mordeháj) akadályozta meg, s mivel Eszter és Mordeháj zsidók voltak, hálából a Nagy Xerxész (akit a zsidók csak Ashavérosnak hívnak) nem hallgatott tanácsadójára, Hámánra, így a zsidó népirtás - ekkor - elmaradt. Purim idején a vidámság kötelező, még a szegényeknek is, ezért vallási előírás, hogy az ünnep alatt minden zsidó legalább két rászorulón segítsen, hadd vigadjanak a bajba jutottak is ...

Tuti menü